A migrén az egyik leggyakoribb neurológiai megbetegedés, mely visszatérő, közepes és erős fejfájással jellemezhető, amihez hányinger, hányás, fotofóbia és fonofóbia társul. A betegség patofiziológiája összetett és jelenleg még nem teljesen tisztázott. Korábban a vaszkuláris teória volt elfogadott, melyet napjainkban a trigeminovaszkuláris teória váltott fel. Ennek lényege, hogy a migrénes roham hátterében a központi idegrendszer egyes területei állnak, melyek a trigeminális ganglion aktiválásán keresztül váltanak ki fájdalomérzetet.
A kalcitonin gén-rokon fehérje (CGRP) egy neuropeptid, melynek két izoformája – α és β – található meg. Közülük az α-CGRP-nek tulajdonítanak jelentős szerepet a migrén kialakulásában. Kimutatták, hogy szintje migrénes roham során megemelkedik, valamint migrénes betegek vérében rohammentes állapotban is nagyobb koncentrációban van jelen, mint az egészségesekében. Állatkísérletek feltételezik szerepét a fotofóbia kialakulásában is.
Monoklonális antitestek, melyek célpontja a szabad CGRP (ilyen az erenumab), valamint a CGRP receptorok (fremanezumab és galcanezumab) a migrén preventív kezelésében engedélyezett szerek. A CGRP receptorok antagonistái, az úgynevezett gepantok a migrén akut kezelésére lettek kifejlesztve, ebbe a csoportba tartozik az olcegepant, a telcagepant, a rimegepant, az ubrogepant és az atogepant is. Fázis 2 és 3 klinikai vizsgálatok kimutatták hatékonyságukat a migrén mind akut, mind preventív kezelésében. Figyelemre méltó, hogy hatásosságuk a migrénes rohamok kezelésében elsőként választandó szerekéhez, a triptánokéhoz mérhető, és emellett kedvezőbb mellékhatásprofillal jellemezhetőek. Ennek ellenére egyes gepantok klinikai fejlesztése megakadt. Az olcegepant orális formulájának kifejlesztése nem járt sikerrel, a telcagepant gyakori használata a májenzimek szintjének növekedéséhez vezetett.
A gepantok második generációjának tekinthető ubrogepant és atogepant hatékonysága és biztonságossága továbbra is klinikai vizsgálatok tárgyát képezi. A rimegepant alkalmazását akut migrén kezelésére 2020 februárjában engedélyezte az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA).
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31081399
A cikk szerzője Bor Fanni.