Az összefoglaló alapjául szolgáló cikk a gyógyszerkutatás olyan közelmúltbeli felfedezéseivel foglalkozik, amelyek segítségével lehetőség nyílhat a hasnyálmirigyrák kezelésére szolgáló új eljárások megtervezésére és kifejlesztésére.
- Vakcinák
Angol és kínai tudósok olyan vakcinákat fejlesztettek ki, melyek hasznosnak bizonyultak a rák kezelésében. Hasnyálmirigyrákos egerekben kimutatták, hogy a sejtek adenovírussal vagy vacciniavírussal történő megfertőzése megduplázza túlélési esélyüket a vakcinával nem kezelt egerekéhez képest. A vakcina hatása annak köszönhető, hogy a felszabaduló vírus antigének képesek az immunrendszer stimulálására, mely így képes a rák kiújulásának megelőzésére.
- Gyógyszerkombináció a tumor méretének csökkentésére
Az L-aszparagináz és mitogén-aktivált protein kináz (MEK) inhibitor együttes használata kutatások szerint egerekben a tumor méretének csökkenéséhez vezetett. Mindkét hatóanyagot engedélyezte az FDA rákos megbetegedések kezelésére. Az L-aszparaginázt leukémiákban használják; hatása azon alapul, hogy a fehérjeszintézishez szükséges aszparagint megvonja a tumoros sejtektől. MEK inhibitorokat szolid tumorok kezelésében alkalmaznak. A kombináció lényege, hogy a tumoros sejt az L-aszparagináz hatására egy másik útvonalat választ az aszparagin előállítására; ezt az útvonalat lehet MEK inhibitorokkal gátolni.
- A glikolízis útvonal kikapcsolása lassítja a tumor növekedését
A rákos sejtek, főként az angiogenezist megelőző időszakban, előszeretettel használják a glikolízist energiaszükségletük fedezésére. Német kutatók felismertek egy YME1L névre keresztelt proteáz enzimet, amely a mitokondriumok falában található és a glikolízis során aktiválódik. In vitro és egereken végzett kísérleteken is kimutatták, hogy a glikolízis kikapcsolása lassította a tumor növekedését. Bár eddig még nem fedeztek fel olyan anyagokat, melyek az enzimet képesek gátolni, ez az enzim ígéretes célpontnak tűnik új gyógyszeres terápiák számára.
- Egy új fehérje célpont a rák kezelésében
A Crick Institute kutatói megfigyelték, hogy a hasnyálmirigy-tumor növekedésében a rákos őssejteknek vezető szerepük van. Ezen sejtek génexpressziójának tanulmányozása során azonosítottak egy proteint, a CD9-et, mely a tumor felszínén jelenik meg, ezért a sejt lokalizáció markere lehet. Egereken végzett kísérletekben azt is sikerült kimutatni, hogy minél nagyobb számban expresszálódik a CD9 fehérje, annál agresszívebb tumorsejtek keletkeznek, melyek gyorsan nagyobb tumorok képződéséhez vezetnek. A rákos őssejtek metabolizmusának tanulmányozása során megfigyelték, hogy a CD9 fehérje serkenti a glutamin felvételét a sejtbe. Így ez a fehérje is lehetséges célpontja a gyógyszeres terápiának, hiszen gátlásával a daganatsejtek tápanyagellátása gátlódik.
- Egy kis molekula a rákos sejtek önmegsemmisítését váltja ki
Kutatások szerint a PJ34, egy kis molekula, a rákos pankreászsejtek sejthalálát váltotta ki. Egerekbe beültetett humán hasnyálmirigysejteken végzett kísérletek során a molekula anomáliát okozott a rákos sejtek osztódása során, ezáltal sejthalált váltott ki. A molekula kizárólag a rákos sejteken mutatott hatást és mellékhatásokat nem tapasztaltak alkalmazása során. Jelenleg preklinikai vizsgálatokat végeznek vele.
https://www.drugtargetreview.com/article/52957/five-recent-drug-target-discoveries-for-pancreatic-cancer/
A cikk szerzője Bor Fanni.