Az akne világszerte több, mint 640 millió embert érint. Kialakulása általában egybeesik a pubertáskori hormonváltozásokkal, de felnőttkorig is fennmaradhat, illetve ekkor is kialakulhat. Túlzott faggyútermelés és hiperkeratinizáció jellemzi, valamint egy baktérium, a Cutibacterium acnes kolonizációja, illetve gyulladás kialakulása is jellemző rá. A jelenlegi elsővonalbeli szerek közé tartozik a benzoil-peroxid, a topikális retinoidok és topikális vagy orális antibiotikumok használata.
Az androgén receptor gátlása hatékony stratégia az akne kezelésében. Néhány orális fogamzásgátló, mint a norgesztimát és a noretindron az FDA által nők számára aknéban engedélyezett szerek. A spironolakton, egy aldoszteron antagonista diuretikum, szintén rendelkezik antiandrogén aktivitással, ezáltal off-label alkalmazása aknéban elfogadott. Mind az orális fogamzásgátlók, mind a spironolakton kontraindikált azonban terhességben, és nem alkalmazható férfi betegek esetében sem.
A topikális clascoterone krém egy új hatóanyag, amely biztató eredményeket mutat férfiak és nők aknéjának kezelésében is. Az in vitro vizsgálatok szerint a vegyület az androgén receptor kompetitív inhibitora, így képes megakadályozni az endogén androgének, például a dihidrotesztoszteron kötődését az androgén receptorhoz. Ennek köszönhetően az androgének hatására aktiválódó gének transzkipciója nem fog bekövetkezni, ezáltal lecsökken a faggyútermelés és a gyulladásos folyamatok aktivációja. A clascoterone az alkalmazás helyén hat, majd gyorsan inaktív vegyületekké metabolizálódik, így a szisztémás mellékhatások elkerülhetőek.
Összességében elmondható, hogy a clascoterone hatékonyságának és kedvező mellékhatásprofiljának köszönhetően az akne kezelésének egyik elsővonalbeli gyógyszerévé válhat. További előnyeinek és esetleges hátrányainak megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7177662/
A cikk szerzője Bor Fanni.
