1106 Budapest, Bogáncsvirág u. 13-15 | E-mail: ertekesites [kukac] magilab.hu
HÍVJON MINKET! +36 (1) 433-3538

Az elhízás kezelésének farmakológiai lehetőségei

Az elhízás több, mint 200 betegség hátterében áll vagy rosszabbodásában vesz részt, ilyenek például a diabétesz és a magas vérnyomás. Az USA-ban a felnőttek egyharmadát érinti. Jelenleg hat FDA által engedélyezett gyógyszer van forgalomban, melyek hatékonysága egyénenként változó; átlagosan 3-7%-kal képesek a testsúlyt csökkenteni. Mivel egyes betegek olyan mellékhatásokat is tapasztalhatnak alkalmazásuk során, ami a terápia felfüggesztését teszi indokolttá, nagy igény van új elhízás elleni hatóanyagok, eljárások kifejlesztésére.

Az egyik ígéretes új gyógyszer a szetmelanotid, mely egy melanokortin receptor, az MC4R agonistája. A melanokortin jelenlegi ismereteink szerint részt vesz az étkezés, jóllakottság szabályozásában, valamint ettől függetlenül az inzulinelválasztás befolyásolásában is. A kutatás során enyhe mellékhatásokat figyeltek meg: hányinger, fejfájás és ízületi fájdalom volt jellemző.

Az Y5-receptor antagonistája a velneperit, mely a neuropeptid Y kötődését gátolja, ezáltal képes az éhség csökkentésére és a jóllakottság érzetének keltésére. A hatóanyag fejlesztése kudarcba fulladt, miután a fázis II kísérletek során nem tapasztaltak jelentős testsúlycsökkenést, de ennek ellenére az Y5-receptor gátlása figyelemre méltó lehetőséget jelenthet az elhízás mérséklésére.

Klinikai vizsgálatok szerint a zoniszamid és bupropion kombinációja testsúlycsökkenést képes előidézni. A zoniszamid eredetileg egy antiepileptikus hatású gyógyszer, mely a nátriumcsatornák modulálása, a karboanhidráz enzim inhibíciója és a dopamin és szerotonin transzmisszió befolyásolása útján hat. A bupropion egy antidepresszáns, melyet előszeretettel alkalmaznak dohányzásról való leszoktatáshoz is; dopaminerg ágens, melyet étvágycsökkentő hatása miatt az obezitás kezelésével is összefüggésbe hoztak. A hatóanyag-kombináció már a fázis II vizsgálatokat is teljesítette.

Az egyik kannabinoid receptor (CB1) gátlása anorexigén hatással bír, vagyis az étvágy csökkenéséhez vezet. Ezen megfigyelésen alapult a CB1-receptor antagonista/inverz agonista rimonabant kifejlesztése. A hatóanyag azonban 2009-ben visszavonásra került, kedvezőtlen mellékhatásprofiljának köszönhetően. A betegek 10%-nál volt megfigyelhető hangulatzavar és hangulatváltozás, továbbá hányinger, felső légúti megbetegedések, szorongás, inszomnia és egyéb nem kívánt hatások is felléptek. Mindemellett a kannabinoid receptor gátlása fontolóra vehető módja az elhízás kezelésének; jelenleg is zajlanak kutatások új hatóanyagok kifejlesztésére, melyek kevésbé váltanak ki központi idegrendszeri mellékhatásokat.

Összességében elmondható, hogy bár az elhízás gyakori probléma a fejlett országokban, az imént felsorolt hatástani lehetőségek és az intenzív kutatás segítségével a jövőben talán jobban kezelhetővé válik.

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29504049/

A cikk szerzője Bor Fanni.

Legutóbbi bejegyzések